Alapos késésben vagyok az idei Karácsonnyal kapcsolatban (is). Mióta gyerekeim vannak, rájuk fogom. De itt nem átallok gyónni: halogatós fajtából faragtak, és amit lehet, elhalasztok holnapra.
Ez így nem teljesen igaz, de rohantam már december 23-án is ajándékot venni, a nem is olyan távoli múltban :)
Idén a halogatást a kalendáriumkészítéssel kezdem, nehogy kiessek a szerepemből. Tulajdonképpen teljesen időben vagyok különben, tekintve, hogy november 17-e vagyon, és jövő hónap elejére kell elkészülnie - szól ilyenkor rám a pozitivista énem. Csakhogy, addig még a beszerzés, a fabrikálásra szakított idő, és a kivitelezés buktatói is alaposan meg fognak leckéztetni - replikázik a kárörvendő pesszimista belőlem, és azonnal szövetségre is lép Murphy-vel, hogy tervet eszkábáljon az idei velem való alapos kibabrálásra.
Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért vetettem bele magam a keresgélésbe, hogy inspirációt gyűjtsek, egyáltalán milyen típusú naptárral szeretném elkápráztatni a két gyereket. Nagyon szépeket találtam, és ha már megtaláltam őket, gyorsan közzé is teszem, hátha akadnak hozzám hasonló halogatósok, akiknek hiába van milliónyi esze ága, eddig egyikbe sem jutott az a gondolat, hogy idejében érdemes rákészülni. (Ha másért nem, a többi halogatós beszerzési helyeken történő torlódását elkerülendő).
Típusait tekintve igyekeztem kategorizálni a szépségeket, hogyaszongya: újrahasznosítós, fabrikálós-kreatív, varrós és patchwork, roppant egyszerű, bohókás, és Az Igazi.
Kezdem a (szerintem) roppant egyszerűekkel:
Picit jellegtelen, de a bátortalanabbaknak biztos befutó ez a néhány aprócska színes doboz, és előregyártott számok segítségével elkészíthető kalendárium:
(Elkku Hakkarainen)
Ugyanez csodaédes gyerekzoknikkal, füzérbe rendezve:
(szepkaracsony.hu)
A picit bátrabbak kísérletezhetnek színes csomagolópapírral, megmaradt textildarabokkal, akár azok vegyítésével is, egy kartonlapra vagy fatáblára erősítve, ehhez hasonló jelleggel:
(Suzette Spencer)
Félig az újrahasznosítás jegyében beburkolt gyufásdobozból, de akár kész, erre a célra vásárolt apró dobozkákból is könnyen összeállítható megoldás a tortakínálóra halmozott pici csomagocskákból álló naptár:
(Jackie Voelker)
Ha már gyufásdoboz, akkor lehet különböző anyagokkal is bevonni, és egymásra fenyőfa formában ragasztva szintén ötletes kalendáriumot nyerhetünk, aminél nem utolsó szempont, hogy az előző megoldással szemben itt a kihúzható kis fiókokba elhelyezhetők a meglepetések:
(Stephanie Stevens)
Egy kiszolgált, de szép formájú tálca, és néhány gyufásdoboz románcából született a következő ötlet, ahol a tálca festéket, a skatulyák díszruhát kaptak, és igazán helyes lett a végkifejlet:
(Tiffany Matto)
Apropó: tálca. Egy egyszerű megoldás azoknak az újrahasznosítóknak, akik vagy lusták, vagy nincs kedvük további ajándékok elrejtéséhez ;-) :
(Amy LaForte)
Ezt a tálcát úgy tudom még elképzelni, hogy egy mágnessel rögzíthető Mikulással mendegélhetünk végig a számokon egészen Karácsonyig...
Hasonló problémám akad a következő kettő csodaszép, és finom naptárral is, mivel a visszaszámlálás hangulatát nagyonis megadják, de mire elérkezünk a nagy naphoz, gyakorlatilag elfogynak. A másik hátrányuk, hogy az előzőekből kifolyólag valószínűleg jövőre már nem kaphatók elő a szekrény mélyéről :
(Cafeblog)
(Mézesmandala)
Két klasszikusabb kalendárium a Karácsonyfát mintázó, falra erősített naptár, illetve az előre gyártott, aprófiókos dobozka, ám mindkettőt nyugodtan feldobhatjuk S.K. díszítéssel:
(McLain Padilla)
(Ovisvilág)
A szerelemből varrogatók kedvence lehet ez a három ötlet; az első egyszerűbb, ám színesebb, a másik kettő patchwork-ösebb megoldás (azzal a hátránnyal, hogy nem mindegyikbe tudunk belerejteni apróságokat). A zöld színnel játszó változat nekem nagyon harmonikus, míg az utolsóban a kedvenceim az aprólékos kidolgozás, az anyagok bátor vegyítése, és az összhangulat:
(Christie Shutter)
(Sarah Whiting)
(Szilvalé)
Szintén egyszerű, de picit rendhagyóbb megoldás, ha előre gyártott, azonos színű cserepekben, kaspókban rejtjük el a csokit, ékszert, játékot, vagy pársoros vallomást. Ugyanez pepitában, ha tényleg pepitára, vagy akár színesre válogatjuk össze a hozzávaló edénykéket, és hasonlóan elrendezve kapnak helyet a falon:
(Caitlin Nielsen)
Az elhelyezést tekintve, jöjjön néhány gondolatébresztő példa még...
A szokásos kandallópárkányos verzió:
(Háziasszonysuli)
A képkeretbe rendezett (ebben azt imádom, hogy visszafogottak a színei, és rendhagyó módon a meglepi nem zsebecskékben, hanem azokon "kívül" kapott helyet):
(Heather Novak)
A kicsit képzavaros, Húsvét-jellegű dekorral operáló, mégis mutatós, és roppant egyszerű, lusta-barát verzió:
(maedchenmitherz)
Az ajtóra szerkesztett változat (gyerekszoba felé eső részre tudom elképzelni, fegyelmezett, önkontrollt ügyesen gyakorló, jólnevelt kislányok esetén :D ):
(ZoeStagg)
És még egy, a személyes kedvencem, a lépcsőre véletlen-szerűnek tűnően halmozott, nagyon hangulatos kalendárium (amit valószínűleg utálnék kerülgetni, de szerencsére 24 nap alatt úgyis elfogyna):
(Laura Beth Love)
A végére jöjjön két külön figyelmet érdemlő darab még: a különböző méretű tábláscsokikat azonos csomagolópapírba vont, egyszerű gyertyadísszel feldobott típusú (ahol a meglepetés-jelleget el nem veszítendő, a csokik típusával erőteljesen variálnék), illetve a 100%-os GAG:
(Tiffany D)
(Brooke Taylor)
Bár, valljuk be, ezutóbbinak annyi kalendárium-jellege sincs, mint egy Kiszel Tünde kiadványnak. Viszont legalább van benne tartalom :)
Az abszolút kedvencemet hagytam legutoljára. Nem éppen mai ötlet, de a színei, az anyag sugallta puhasága, az egyszerűsége, mégis mutatóssága, és a füzérbe rendezett kivitele miatt szeretem, úgyhogy idén teljes bizonyossággal állíthatom, hogy valami nagyon hasonlót fogok készíteni:
(allsortstypepadcom)
Nektek melyik tetszik a legjobban?
